Milyen trendek határozzák majd meg a jövő újságírását? Hogyan birkózhatnak meg a szerkesztőségek ezekkel a veszélyekkel, vagy hogyan fordíthatják a változásukat a javukra? Ezekről a kérdésekről szólt a Főszerkesztők Fóruma, a Független Médiaközpont és a budapesti Goethe Intézet által szervezett nemzetközi konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében 2015. december 7-én.

A Korrektor.hu elindítása és önszabályozás

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója és Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát.

Ezután Weyer Balázs, Kovács Tibor (Magyar Lapkiadók Egyesülete) és Dunai András (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) sajtókonferencián jelentette be a Korrektor.hu, az új magyar média-önszabályozó fórum indulását. Az új panaszeljárás szerint a Korrektor.hu honlapján bárki panaszt tehet, anélkül, hogy a bizonyítania kéne az érintettségét. A panasztétel ingyenes, illetve a hosszan elhúzódó peres eljárásokkal szemben gyors is: a döntésre 30 napon belül sor kerül. Az alapítók abban reménykednek, sok panasz fog érkezni, hiszen „ha kevés lesz, az azt jelenti, hogy a közönségnek már nincs elvárása az újságírással szemben, és úgy érzi, hogy nem is érdemes panaszt tennie” – fogalmazott Weyer Balázs.

A sajtókonferenciát követő kerekasztal-beszélgetés keretében Janina Führ (Német Sajtótanács), Alexander Warzilek, (az Osztrák Sajtótanács főtitkára), Kjell Nyhuus, (a Norvég Sajtó Panaszbizottság titkára), Tarmu Tammerk (média ombudsman, Észt Közszolgálati Médiaszolgáltató Vállalat), Tófalvy Tamás (a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének főtitkára) és Kovács Tibor (a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke), Both Vilmos (Független Médiaközpont Kuratóriumának tagja) moderálásával más európai országok tapasztalatait vitatták meg a média önszabályozó- és korrekciós mechanizmusaival kapcsolatban.

Forgatókönyvek 2025-re

Az újságírás jövője volt a témája az ezután következő három előadásnak. Kim Wannet, a Van de Bunt vállalati menedzsment-tanácsadócég partnere bemutatta a Journalism 2025 című jelentést, amit a cég a Holland Újságíróalap megbízásából készített el. Eszerint a jövőt olyan, sokszor egymással ellentétes trendek fogják meghatározni, mint a csökkenő reklámbevételek, csökkenő lapeladás, a közösségi média térnyerése, az újságírók branddé válása, vagy az adat- és analitika-vezérelt újságírás. Kim Wannet e trendek alapján négy lehetséges, egymástól meglehetősen különböző forgatókönyvet vázolt fel. Ezek mindegyike komoly kihívások elé állítja az újságírókat – mondta, emellett azt is kiemelte, a jövő feladata nem az újságok, hanem az újságírás megmentése.

Sztárújságírók kora

Christian-Mathias Wellbrock, a Hamburgi Egyetem médiamenedzsment szakirányának adjunktusa ismertette Michel Clementtel közös, Tézisek a minőségi sajtó jövőjéről című tanulmányát. Úgy látják, csökkenni fognak az újságírásra fordított összegek, így a szerkesztőségek létszáma is, sok szabadúszó lesz, és csak azok a médiumok maradhatnak fent, amelyek az egyre inkább branddé váló sztárújságírókat alkalmazzák. Emellett a hirdetési bevételek az online, de nem feltétlenül minőségi tartalmak felé fognak áramolni, így a profitorientált vállalatok alacsonyabb minőségű újságírást kínálnak majd, az online újságírók fizetése pedig tovább csökken. A fogyasztók számára az online tartalom továbbra is ingyenes marad, pénzt csak az exkluzív, minőségi tartalmakért lehet majd elkérni. Szerintük azonban a regionális lapoknak jobb esélyeik vannak, mert több helyi, kifejezetten a közösséget érintő tartalmat tudnak előállítani.

Adatújságírás mobilon

Az utolsó előadást Caleainn Barr, a Guardian Data Projectjének adatújságírója tartotta. Azt mondta, reméli, hogy megéri az adatújságírásba fektetni, hiszen lehet, hogy a jövő nem csak adatújságírásból áll, de fontos része annak, más típusú olvasókat vonz, mint a hagyományos cikkek. Kiemelte, hogy az adatújságírás hosszabb távon jelenthet profitot, és nagyon sok kattintást lehet azzal generálni, hogy az emberek tovább maradnak az oldalon. A Guardian legnagyobb kihívása ezen a területen azonban az, hogy miközben a mobilról tartalmat fogyasztók száma nő, az adatújságírás projektek olvashatatlanok és élvezhetetlenek mobilról.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetéshez csatlakozott Brankica Petkovic (vezető kutató, Béke Intézet, Ljubljana) és Weyer Balázs is. Weyer Balázs azt emelte ki, hogy a konferencián felvetett problémák csak a meglévő médiumokra vonatkoznak. Brankica Petkovic pedig rámutatott, egy kelet-európai újságíró gyakran különböző problémákkal küzd, mint nyugati kollégája, ebben a térségben számolni kell a gazdasági és politikai érdekcsoportok jelentős befolyásával is.

Húsz éves a Független Médiaközpont

A konferenciát a december 7-én alapításának huszadik évfordulóját ünneplő Független Médiaközpont köszöntése zárta. A Horvát János (a Független Médiaközpont Kuratóriumának elnöke), Orbán Sándor (a Független Médiaközpont korábbi igazgatója), Vorák Anita (a Direkt36 újságírója), Rácz Tibor (a HVG újságírója), illetve Móricz Ilona (a Független Médiaközpont igazgatója) által tartott beszédek után fogadás várta a résztvevőket.