Alexander Warzilek jogot tanult Grazban, majd Athénban. Oktatóként dolgozott a Grazi Egyetemen, majd a Luzerni Egyetemen, kutatóként pedig az Osztrák Tudományos Akadémia Kártérítési és Biztosítási Jogi Intézetében. 2010-től Warzilek az Osztrák Sajtótanács főtitkára. Helmut Koziollal közösen szerkesztette a “Személyiségi jogok védelme és a média beavatkozásai” című gyűjteményt. Számos cikket írt médiaetikáról és médiajogról. Jelenleg az Alkalmazott Tudományok Egyetemén tanít Bécsben és a St. Pöltenben.
Both Vilmos közgazdász, a Napi Gazdaságnál újságíróként, szerkesztőként, majd főszerkesztőként dolgozott. Két évig a BBC Világszolgálatának készített műsorokat Londonban. 2000-ben Budapesten igazgatója lett az econet.hu internetes tartalom- és alkalmazásszolgáltató vállalatnak. Stratégiai és fejlesztéspolitikai tanácsadóként dolgozik 2003 óta, főként az IT szektorban. Both Vilmos a kezdetektől részt vett a Független Médiaközpont (CIJ) munkájában és évekig elnöke volt a Magyarországi Tartalomszolgáltatók egyesületének (MTE). Rendszeresen tart előadásokat az infokommunikációval és a médiával kapcsolatos magyarországi és nemzetközi konferenciákon, műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon.
Brankica Petković médiakutató a ljubljanai Béke Intézetben. A 90-es évek közepétől vezet országos és regionális kutatásokkal, publikációkkal és érdekérvényesítéssel kapcsolatos projekteket a média elszámoltathatósága, tulajdonviszonyai és pluralizmusa, valamint az állampolgárok és a kisebbségek kommunikációs jogai terén. 1997 és 2013 között ő irányította a szlovéniai Media Watch projektet (több mint 45 lapszám, csaknem 30 könyv, több mint száz rendezvény). Kelet- és Délkelet-Európában több, a média rendszerekre fókuszáló projektet irányított az elmúlt években, köztük a legutóbbit 2012 óta 10 ország bevonásával. Tagja volt európai kutatócsoportoknak, melyek médiapolitikával (pl. társszabályozás, a média pluralizmus indikátorai, a szabályozók függetlensége, nők a médiában) foglalkoztak. Több kötet, szaklap szerkesztője, valamint számos tanulmány, cikk szerzője és társszerzője. A Ljubljanai Egyetem Bölcsészkarán kulturális szociológia szakon szerzett mesterfokozatot. Jelenleg ugyanott PhD hallgatóként írja disszertációját a volt Jugoszlávia médiarendszereinek átalakulásáról.
Caelainn Barr újságíró, jelenleg a Guardian Adatújságíró Projektjénél Londonban dolgozik. Munkája során együttműködik újságírókkal, fejlesztőkkel és szerkesztőkkel a lap adat-újságírói tényekre alapuló híreiben és oknyomozó munkájában. Korábban a Wall Street Journalnál, a Bloombergnél és az oknyomozó újságírással foglalkozó “Bureau of Investigative Journalism” szerkesztőségében dolgozott.
Dr. Christian-Mathias Wellbrock a Hamburgi Egyetem médiamenedzseri szakán tanít, fő szakterülete a médiagazdaság és a média irányítása. Az Université Paris 1 (Panthéon-Sorbonne) és a Hamburgi Egyetem közgazdasági karán végezte tanulmányait. PhD fokozatát a Hamburgi Egyetemen szerezte, témája az újságírói minőség gazdasági elemzése volt. Wellbrock doktori tanulmányaival kapcsolatban kutatást végzett a Jönköpingi Egyetem Médiamenedzsment és Transzformációs Központjában és tanított a Michigani Állami Egyetemen.
Galambos Márton több mint tíz éve dolgozik újságíróként. A Kreatív kommunikációs szaklapnál kezdett, majd egy év Berlin következett, ahol a Freie Universität Berlinen tanult újságírást. A berlini kitérő után a Figyelőnél töltött három évet, majd az Origó gazdasági rovatánál volt szerkesztő, felelős szerkesztő. 2013 óta a Forbes magazin főszerkesztője.
Horvát János televíziós újságíró, tanár, médiaszakértő és író. Az ELTE történelem-spanyol szakán végzett, 1969-től a Magyar Televízió politikai magazinjában dolgozott, később a Filmfőszerkesztőséget vezette, majd igazgatóként döntő szerepe volt MTV 2 kialakításában. 2001 és 2006 között a SPORT1 TV elnöke, ezután nagykövet Kubában (2006- 2010) .
1993-ban közreműködött az ELTE média szakának beindításában, majd a Pécsi Egyetem Kommunikációs Tanszékén oktatott, és a Budapesti Kommunikációs Főiskola Szenátusának tagja lett. Volt ösztöndíjas Kubában (1966-67), az Egyesült Államokban (Nieman Fellowship 1976). 1990-92 között a New-Yorkban a Columbia Egyetemen újságíró tanszékén tanított. Fordított spanyol és angol nyelvű irodalmat, könyvei jelentek meg az újságírásról és Kubáról. Elnöke a budapesti Független Médiaközpont kuratóriumának.
1993-ban közreműködött az ELTE média szakának beindításában, majd a Pécsi Egyetem Kommunikációs Tanszékén oktatott, és a Budapesti Kommunikációs Főiskola Szenátusának tagja lett. Volt ösztöndíjas Kubában (1966-67), az Egyesült Államokban (Nieman Fellowship 1976). 1990-92 között a New-Yorkban a Columbia Egyetemen újságíró tanszékén tanított. Fordított spanyol és angol nyelvű irodalmat, könyvei jelentek meg az újságírásról és Kubáról. Elnöke a budapesti Független Médiaközpont kuratóriumának.
Kim Wannet a Van de Bunt cég vezetési tanácsadója. Tíz éve alkalmazza a forgatókönyv-tervezés módszerét, hogy egyes szervezeteknek és szektoroknak segítséget nyújtson a hosszú távú, stratégiai, innovatív gondolkodás kialakításában és a tudás gyarapításában. Projektjei elsősorban azon szektorokra összpontosítanak, amelyekben mélyreható változások történnek, és/vagy az üzlet alapvető jellemzőinek átgondolására kényszerülnek, mert ugrásszerűen megnő az adatmennyiség, az elérhető és folyamatos kapcsolat, és megváltozik a szektor iránti társadalmi bizalom mértéke. Ezek közé tartozik az újságírás és a média, a felsőoktatás és a munkaerőpiac.
Kjell Nyhuus a Norvég Sajtó Panaszbizottság szervezeti titkára. Nyhuus az egyetemen újságírást tanult és kulturális tanulmányokat folytatott. Norvégiában több médiacégnél dolgozott újságíróként. Mielőtt a Panaszbizottsághoz került, tizenöt éven át újságírói etikát tanított a Norvég Újságíró Intézetben.
Tarmu Tammerk az Észt Közszolgálati Média Vállalat média ombudsmanja. 2014 óta elnöke a média ombudsmanokat tömörítő nemzetközi csoportnak – Organization of News Ombudsmen (ONO). Tammerk alapítója volt a fogyasztók panaszaival foglalkozó, önszabályozó Észt Média Tanácsnak. Társszerzője az észt újságírók etikai kódexének. Több mint húsz évvel ezelőtt kezdte újságírói pályáját. Előbb lapoknál, rádióadóknál dolgozott, majd az AFP és a Reuters tudósítója volt. Tammerk több képzést tartott az önszabályozásról a balti államokban, Oroszországban, Moldovában, Mongóliában, Kínában, Üzbegisztánban és több kelet- és délkelet-európai országban.
Weyer Balázs a Főszerkesztők Fórumának első elnöke a szervezet 2012-es alakulása óta. Újságírást, médiaetikát, oknyomozást és médiatechnológia-történetet tanít illetve tanított az ELTÉ-n, a BKF-en, a Pázmány Péter Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, vendégelőadóként pedig közel tíz ország intézményeiben. 2000-től 2011-ig az Origo főszerkesztője volt, korábban az RTL Klub felelős szerkesztője és más médiumok vezető munkatársa. Nemzetközi konferenciák gyakori előadója. Újságíráson kívül világzenével és filmzenével foglalkozik.
Janina Führ jogász és mediátor, a Német Sajtótanácsnak dolgozik 2006 óta. Bonnban, Clermont-Ferrandban és Berlinben végezte jogi tanulmányait. Személyiségi jogokra, adatvédelemree és médiaetikára szakosodott. Támogatta a Német Sajtó Ombudsmanok Hálózatának 2012 februárjában történt megalapítását és csatlakozott hozzá.
Dunai András a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnöke, a Centrál Médiacsoport digitális üzletág-igazgatója. A szakember 2008 januárjában kezdett dolgozni a jogelőd Sanománál gazdasági igazgatóként, és 2012 januárjától irányítja a vállalat digitális üzletágát. Korábban 2005 és 2007 között a Telekom Montenegro gazdasági vezérigazgató-helyettese, 2004 és 2005 között pedig a Magyar Telekom Üzletfejlesztési és akvizíciós menedzsere volt. 2001 és 2004 között a Malév pénzügyi igazgatói illetve kontrolling vezetői pozícióiban dolgozott.
Tófalvy Tamás a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) főtitkára, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció tanszékének egyetemi adjunktusa és az MTA Médiatudományi Kutatócsoportjának kutatója. 2012-13-ban a Columbia Egyetem Fulbright fellowja, 2011-ben az Indiana University Bloomington Rézler Gyula ösztöndíjas vendégkutatója volt. Kutatói munkája mellett évekig dolgozott kommunikációs szakújságíróként, és alapítója volt a Zenei Hálózatok Egyesületnek.